Méz
A méhek (és az ember) tápláléka. Virágok nektárjának, növényi nedveknek a méhek által átalakított terméke.
Az ember a mézet az ősi időktől fogva gyűjtötte és eleinte mint csemegét, később mint fontos táplálékot, végül mint gyógyterméket használta, illetve használja.
Mai ismereteink alapján a méz közel 70-féle gyógy-, és fiziológiai hatással bír.
A méz kiváló szénhidrátforrás, mely gazdag ásványi anyagokban, tartalmaz vitaminokat, s szerves savakat, illóolajokat és fontos enzimeket.
Találhatók még benne aminosavak, fehérjék és egyéb bioaktív anyagok. 81%-ban főleg monoszacharid cukrot tartalmaz.
22 féle makro-, és mikroelem található benne. Elsősorban C és B vitamin, folsav és nikotinsav a leglényegesebb vitamintartalma.
Magas az enzimtartalma is, és ez okozza a jelentős antibiotikus sajátosságát.
A lépes mézben lévő viasz fokozza a méz hatékonyságát nyálkahártya-gyulladások, illetve immungyengeség esetén.
Legjelentősebb felhasználási köre: szívbetegségek (szívgyengeség), gyomorhurut, légcsőhurut, endokrin-mirigy bántalmak (elégtelenség), sebek.
Kontraindikációi: cukorbetegség, pajzsmirigy-túltengés, az agyalapi mirigy túlműködése, allergia és gyomorsav-túltengés.
(Forrás:
Wikipédia)